„Oktatás és nevelés a társadalmi jóllét szolgálatában – A nevelés és az oktatás kihívásai a válságok korában” címmel rendezte meg az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága az oktatás- és neveléstudományok éves nemzetközi tudományos seregszemléjét.
Október 24-én Dr. Angelika Paseka, University of Hamburg „Education in times of crisis: challenges of and opportunities for learning” című plenáris előadása „nyitotta” a huszonnegyedik alkalommal, ez évben Debrecenben megrendezett Országos Neveléstudományi Konferenciát, melynek tanszékünk néhány oktatója és egy hallgatónk is előadók voltak.
A konferencia több mint ötszáz részvevője úgy került meghívásra, hogy a tématerület kilenc jeles képviselője által alkotott programbizottság döntését a dupla vakbírálati rendszerben két lektor által megfogalmazott szakvélemény alapján hozta meg. Ez évben 36 szimpóziumban 203 előadás, továbbá 249 tematikus előadás és 52 poszterbemutató kapott bemutatási lehetőséget.
Az „Állampolgári nevelés, állampolgári kompetenciák fejlesztése” című, 24-én megrendezett szimpóziumában egyetemünk három oktatója is közreműködött. A szimpózium célja az volt, hogy az állampolgári nevelés tématerületén folytatott kutatások eredményeivel és azok megvitatásával hozzájáruljon a kompetenciafejlesztés pedagógiai szemléletének, illetve módszereinek megújulásáról folyó szakmai/tudományos diskurzushoz.
Az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék oktatói, Dr. Jancsák Csaba és Kiss Mária Rita „A tanárok és a tanulók vélekedései a DÖK-mentorpedagógus szerepeiről” című előadásának empirikus alapját középiskolai 11-12. évfolyamos tanulók körében 2023-ban (N=374) és 2024-ben (N=494) történt kérdőíves adatfelvételek jelentették. A kutatás érdeklődésének homlokterében az áll, hogy a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatai és szerepei vonatkozásában milyen vélekedések, elképzelések és szerepelvárások jelennek meg a tanárok és a tanulók körében. Miként Jancsák Csaba elmondta: „A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a diákönkormányzatiság Magyarországon napjainkban nem tekinthető az állampolgári nevelés terének, emiatt az egy elvesztegetett lehetőség a jövő nemzedékei szempontjából”. A kutatás eredményei alapján kifejlesztésre kerül egy, a szerepmegvalósítást támogató pedagógustovábbképzés, melyet Kiss Mária Rita mutatott be.
Az SZTE adjunktusa, Dr. Dancs Katinka „Egyetemi hallgatók nézeteinek változása a múlttal, a történész tudásával és a történelem szubjektivitásával kapcsolatban – egy intervenció eredményei” című előadásában a felsőoktatási történettudományi kurzus hatásvizsgálatának eredményeit mutatta be. Kiemelte, hogy a tantárgy hallgatói önreflexiók tartalomelemzése alapján megállapítható volt, hogy a történelmi gondolkodás, a kritikai gondolkodás és a cselekvő és tudatos állampolgári mentalitáskultúra eredményesen formálható egy multiperspektivikus szemléletmódot fejlesztő kurzus által.
Tanszékünk oktatója, Dr. Nóbik Attila „Önfertőzésről zajló diskurzus a néptanítók lapjában” című előadása a dualizmus-kori Magyarországon 1873-ban lezajlott rövid, intenzív párbeszédbe, Eichmayer József kezdeményezésére bekapcsolódó néptanítók gondolatairól szólt. A kutatás legfőbb célja a diskurzusok elemzése, a motívumok feltárása és elemzése volt.
Dudok Fanni tanszékünk emberi erőforrás tanácsadó szakos hallgatója, Dudok Réka társszerzővel (mindketten egyúttal Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatói is) tartott előadása „A mesterséges intelligencia integrálása a pedagógusképzésbe” címet viselte. A szerzők megállapították, hogy a mesterséges intelligencia (MI) jelentőségének növekedése a pedagógusképzés számára is új kihívásokat és lehetőségeket kínál, ezért az MI technológiák megfelelő alkalmazása lehetővé teheti a pedagógusképzés további modernizálását és hozzájárulhat a tanárjelöltek felkészítéséhez.
Az esemény legfőbb céljait így összegezték a főszervezők (Bocsi Veronika és Kovács Klára) „a konferencia lehetőséget kínál a neveléstudományi kutatóknak, illetve a határtudományok irányából érkező szakembereknek arra, hogy reflektáljanak korunk változásaira, megvitassák a lehetséges beavatkozások irányait, és olyan jó gyakorlatokat mutassanak be, amelyek az életminőség magasabb szintjének eléréséhez járulhatnak hozzá.”
A konferencia programfüzete elérhető itt:
https://onk2024.hu/doc/ONK2024_reszletesprogram_detailedprogram_v11.pdf
A konferencia absztraktkötete (Szerk. Bocsi Veronika – Csók Cintia) elérhető itt:
https://onk2024.hu/doc/absztraktkotet_v5.pdf
