Kutatások a történelem és állampolgári ismeretek oktatása, a tanulók történelmi tudatosságának fejlesztése területén

Az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék oktatóinak részvétele az Országos Neveléstudományi Konferencián (ONK 2021.11.18-20.)

A szegedi Agora adott otthont az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága 2021. évi nemzetközi konferenciájának. Az esemény Kutatások a történelem és állampolgári ismeretek oktatása, valamint a tanulók történelmi tudatosságának fejlesztése tématerületén című szimpóziumán intézetünkből Jancsák Csaba az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék vezetője és Kiss Gábor Ferenc az Regionális történeti és honismereti szakcsoport vezetője kapott meghívást előadás tartására. Az ATT docense Kiss Mária Rita opponensként vett részt a szimpózium elnökségében. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógia Bizottságának nemzetközi konferenciáját ez évben a XXI. alkalommal tartották meg. A november 18-20. közötti esemény három napján több mint száz előadás mutatta be az oktatás és nevelés témájában született új kutatási eredményeket. A konferencia programbizottságát Bárdos Jenő (az MTA Pedagógiai Bizottságának elnöke), Csapó Benő (Szegedi Tudományegyetem), Engler Ágnes (Debreceni Egyetem), Kárpáti Andrea (Corvinus Egyetem), Kéri Katalin (Pécsi Tudományegyetem), Molnár Gyöngyvér (Szegedi Tudományegyetem, a konferencia elnöke), Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) alkották.

A november 20-án megrendezett szimpózium legfőbb célja az volt – mondta el Jancsák Csaba –, hogy a történelem és állampolgári ismeretek oktatása tématerületén a történelmi gondolkodást és a történelmi tudatosságot hatékonyan fejlesztő, a megértést és a tudás alkalmazását segítő tanulási és tanítási módszerek vizsgálatainak eredményeivel támogassuk a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletének, illetve módszereinek megújulásáról folyó szakmai/tudományos diskurzust.”

A szimpózium első előadásának (Jancsák Csaba: A gyakorlaton alapuló kutatási tényektől, a kutatási tényeken alapuló gyakorlatig – A videó-életútinterjúk alkalmazása a történelemtanításban)  empirikus alapját jelentő kutatás 2018–2020 között, két hullámban történt kvantitatív vizsgálatok adatbázisának talaján mutatta be a tantárgy-pedagógia célelérés- és hatékonyságvizsgálat eredményeit, a kutatócsoport által partnerpedagógusokkal (2016–2020 között) kifejlesztett oral history interjúrészleteket alkalmazó történelemórák vonatkozásában. A második előadó (Kojanitz László) a középiskolás diákok történelmi tudatának komplex vizsgálata során megszületett eredményeket ismertette. A kutatás empirikus alapját 11. és 12. évfolyamos tanulók körében készült online kérdőíves vizsgálat adatbázisa jelentette. A szimpózium harmadik előadásában Kiss Gábor Ferenc és Dávid Benjámin Magyarország részvétele a II. világháborúban témájában, kísérleti tanórákon részt vett gimnáziumi tanulók körében felvett kérdőívek adatbázisát felhasználva mutatták be, hogy a szemtanúkkal készült interjúrészleteket tartalmazó videós órák miként támogathatják a történelem tanítását és tanulását. Mezei Mónika a szimpózium negyedik előadója általános és középiskolás tanulók körében készült kutatás alapján, a holokauszt oktatása szempontjából vizsgálta a történelemtanári multimédiás eszközök és módszerek hatékonyságát, bemutatja továbbá a túlélőkkel interjúk történelemórai felhasználhatóságának specifikumait.

Kojanitz László, Kiss Gábor Ferenc, Jancsák Csaba, Dávid Benjámin, Kiss Mária Rita a "Kutatások a történelem és állampolgári ismeretek oktatása, valamint a tanulók történelmi tudatosságának fejlesztése tématerületén" szekcióban

 

A szimpózium opponense Kiss Mária Rita összegző értékelésében üdvözölte a kutatócsoport állampolgári kompetenciák fejlesztése terén elért – kutatásokkal igazolt – hiánypótló eredményeit.  Kiemelte: „Tekintettel arra, hogy korunk legfontosabb jellemzője a változás, a diákok legfontosabb szocializációs szükségleteit a pedagógusoknak rendszeresen újra kell gondolniuk. A videointerjús  tanórák kiváló lehetőséget teremtenek arra is, hogy a fiatalok választ keressenek saját életük kérdéseire. Az oral history részletek és a feldolgozást segítő tanári kérdések olyan értelmezési kereteket teremthetnek, amelyek lehetőséget adnak a jelenelvű szemlélet tanórákon való fokozottabb érvényesítésére, miközben fontos nevelésetikai kérdéseket is felvetnek.”

 

Vissza a hírekhez
Top crossmenuchevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram