A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékének vezetője az IKIKK Interdiszciplináris Családtudományi Kutató- és Fejlesztő Központjában folyó kutatások talaján az alkoholista, drogfüggő, szerhasználó szülők gyermekeinek nehézségeit és azok következményeit vetítette a jelenlévő szakemberek elé, akik a mindennapokban gyakran szembesülnek ezzel a problémavilággal.
Fotó: Karnok Csaba (KC)
– Ez egy nagyon nehéz téma, olyan nehéz mint az Önök hivatása. Fontos korszerű ismeretekkel rendelkezni a családi szocializációról, a szocializációs zavarokról, a gyermekbántalmazásról, a fizikai bántalmazással azonos pusztítóképességű érzelmi bántalmazásról, illetve a fizikai és érzelmi elhanyagolásról, továbbá a szakemberek missziójáról. Olyan gyermekekről beszélünk, akikkel Önök nap mint nap találkoznak, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe. Olyan gyermekekről, akiknek a családjában szenvedélybeteg szülő van, akár mindkettő is az. A függőséggel küzdő szülő figyelmét az alkohol vagy más szer köti le, a nem függő szülő pedig őrá koncentrál, és a gyermekük, gyermekeik körében ezért gyakori a visszautasítottság, elhagyatottság, jelentéktelenség és alkalmatlanság érzése, mely alacsony önértékeléssel és önbecsüléssel jár együtt, ezért ezek a gyermekek nagyon gyakran élnek meg fájdalmat, félelmet, bizonytalanságot, szégyent, bűntudatot, dühöt és szomorúságot. Ma arra keressük együtt a választ, hogyan tudunk ezeken a fiatalokon segíteni – mondta felvezetőjében a szociológus.
Fotó: Karnok Csaba (KC)
Nevelőszülői tanácsadók, nevelőszülők, nevelők, gyermekfelügyelők tudhattak meg arról többet, hogy a gyermekkori élmények, így például a rendszeres családon belüli bántalmazás, vagy az alkoholistával, más szerhasználóval való együttélés milyen negatív hatással van a gyermek fejlődésére.
Jancsák Csaba előadásában rávilágított arra, hogy a szülői függőség a család minden tagját érinti. A gyermekkorban szerzett élményeknek, tapasztalatoknak és a családi kulturális háttérnek fontos szerepe van az erőszak továbbvitelében. Ebben az életszakaszban a gyermek, mint egy szivacs szívja fel azokat az élményeket, amit a felnőttvilág közvetít.
Fotó: Karnok Csaba (KC)
Mit élnek meg az elfelejtett gyermekek?
– jelentéktelenséget
– visszautasítottságot
– elhagyatottságot
– az alkalmatlanság érzését
Hogyan segíthetünk?
– fontos, hogy a gyermek bizalommal fordulhasson valaki felé
– fontos, hogy megfogalmazhassa érzéseit
– félelmeit, aggodalmait meghallgassuk
– erősítsük meg abban, hogy nem ő a felelős a gondviselője szenvedélybetegségéért
– erősítsük meg abban, hogy helyzetével nincs egyedül
Az előadás az ÁGOTA Közösség szakmai-lelki rekollekciós programjának keretében zajlott. A program célja a nevelőszülői tanácsadó, nevelőszülő, nevelő, gyermekfelügyelő szakemberek lelki feltöltődésének és a szakmai kiteljesedésének elősegítése.
Békési Tímea — Dr. Kassai Szilvia (2022): Újraépített életek. Történetek szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekeiről. HVG Kiadó
Jancsák Csaba (2013): Ifjúsági korosztályok korszakváltásban. Új Mandátum Kiadó
Kassai Szilvia – Békési Tímea – Mucsi Georgina – Jancsák, Csaba (2024): Elfeledett gyermekek: szenvedélybeteg családban felnőtt gyermekek veszteségélményei. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA 25:1 https://doi.org/10.1556/0406.2024.10000
Kassai, Szilvia & Mucsi, Georgina & Békési, Tímea & Jancsák, Csaba (2025): “I am still grieving my childhood” – Loss and grief of children raised in families with addiction following the death of the parent. DEATH STUDIES: COUNSELING RESEARCH EDUCATION CARE ETHICS https://doi.org/10.1080/07481187.2025.2454496
Kothencz János (2011): Családból kiemelt fiatalok segítésének terapeutikus megközelíthetőségei. BEKECS 4:1 pp. 18–21.
Kothencz János (2012): Minden gyermeknek családban van a helye. KAPOCS 11:4. pp. 50–53.
Kothencz János (2024): Speciális és különleges szükségletű gyermekek nevelési kihívásai nevelőszülők körében. In: Jancsák, Csaba [szerk.] Táguló perspektívák. Belvedere Meridionale. pp. 68–84.
