A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) december 5-én Budapesten tartotta a még tavasszal kezdődött ünnepségsorozat záró konferenciáját. A HÖOK jogelődje, a 35. évvel ezelőtt megalakult Országos Felsőoktatási Érdekképviseleti Szövetség (OFÉSZ) rendszerváltás előtti időszak jelentős civil szervezete volt.
Az esemény előadásai bemutatták a magyarországi hallgatói mozgalom történetének mérföldköveit és legfontosabb pillanatait, majd az egyetemi ifjúság világnak aktuális kérdéseiről folytattak diskurzust a jelenlévők.
A konferencia első szekciójában Dr. Fábri György az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docense (az OFÉSZ egykori elnöke) bevezető gondolatai után Dr. Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója „Aktualitások a magyar ifjúságkutatás terén” címmel tartott előadást. Őt követte Erdős Szabolcs az Együtt Európáért Alapítvány elnöke, aki „A fiatalok helyzete a 21. században” címmel mutatta be kutatási eredményeit. A konferencia negyedik előadója Dr. Jancsák Csaba a Szegedi Tudományegyetem JGYPK habilitált egyetemi docense volt, előadásában az 1956-os magyar forradalom követeléseit elsőként megfogalmazó MEFESZ megszületését, hatókörét, hatásait elemezte.
A konferencia második szekcióját Eszterhai Marcell a HÖOK elnöke nyitotta, Folytonosság és változás az ifjúságpolitikában 1956 után című előadásával. A további előadások a hallgatói érdekképviselet hatékonyságának növelésében használható szervezetfejlesztési lehetőségekről, a kollégiumokban zajló közösségépítésről, a vezetői utánpótlásképzésben nyílt új perspektívákról, a hazai doktori képzés rendszeréről szóló, valamint a felsőoktatási életszakaszban az önkéntesség szerepét elemző témákat dolgozták fel.
A konferencia után Jancsák Csaba elmondta, hogy a magyarországi hallgatói mozgalmak történetében mindig jelentős szerepet képviseletek a szegedi hallgatók. A hallgatók szerepvállalása nemcsak az előadásának tárgyát képező, az 1956-os forradalom indítószikráját jelentő Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) esetében, hanem a nyolcvanas évek második felében, a rendszerváltoztatás időszakában is meghatározó módon járult hozzá a történelmi események formálódásához. Jancsák Csaba ez utóbbi idővonalát felvázolva elmondta: „1988. szeptember 28-án a szegedi JATE BTK-n egynapos figyelmeztető sztrájkot tartottak a hallgatók és levelet írtak a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumhoz (MKM), melyben a felsőoktatás reformját követelték. Október 28-án érkezett meg Szegedre az MKM válaszlevele, melyet a hallgatók nem fogadtak el és ezért október 31-én megfogalmazták a kormány felé a követeléseiket. A követelések hangsúlyozásának céljával valósultak meg 1988. november 23-24-én az országos hallgatói demonstrációk. A hallgatók fő követelései az autonómia, a tanszabadság, a belső demokrácia, és a felsőoktatás hatékony, megemelt finanszírozása voltak, de már ekkor felmerült az igény egy országos szervezet létrehozására. Ennek a folyamatnak az eredményeként született meg az ELTE nagyelőadójában az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség (OFÉSZ) 1989. május 6-án. Ettől az időponttól kezdődően 1993 tavaszáig bezáróan az ország minden felsőoktatási intézményében megalakultak a hallgatói önkormányzatok, melyek ma is részei a felsőoktatási autonómia szimbolikus terének.”
A hallgatói mozgalom története 1. rész
A Hallgatói Mozgalom története 2. rész
A Hallgatói Mozgalom története 3. rész
A Hallgatói Mozgalom története 4. rész
A Hallgatói Mozgalom története 5. rész
A Hallgatói Mozgalom története 6. rész
A Hallgatói Mozgalom története 7. rész
A Hallgatói Mozgalom története 1-7. rész
Egy elfelejtett történet: a hallgatói mozgalom a rendszerváltozásban (TudásPresszó)
Jancsák Csaba (2014): Álomtalan ébrenlét: A hallgatói önkormányzatiság útja a perifériáról a centrumba és vissza a perifériára. In: Szabó, Andrea [szerk.]: Racionálisan lázadó hallgatók II. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Belvedere Meridionale, Budapest–Szeged, pp. 111–127.
Jancsák Csaba (2016): Az 1956-os forradalom indítószikrája. A szegedi MEFESZ. Belvedere Meridionale, Szeged. Interneten itt: https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15206/
Jancsák, Csaba (2019): Fejezetek a magyarországi hallgatói mozgalmak történetéből. Belvedere Meridionale, Szeged. Interneten itt: https://real-eod.mtak.hu/9433/
Jancsák Csaba (2020): A hallgatói autonómia és önkormányzatiság formálódása az 1980-as évek végén Magyarországon. Per Aspera Ad Astra 7:1. pp. 56–69. DOI: https://doi.org/10.15170/PAAA.2020.07.01.04
Jancsák Csaba (2024): A MEFESZ megszületése, hatóköre, hatásai, öröksége. HÖOK35, Budapest [2024-12-05] https://www.researchgate.net/ DOI: 10.13140/RG.2.2.34346.73925
Jancsák, Csaba – Matiscsák, Attila (2004): A hallgatói mozgalmak és az önkormányzatiság a ‘80-as, ‘90-es években: Két esettanulmány tükrében. In: Gábor Kálmán – Jancsák Csaba [szerk.]: Ifjúsági korszakváltás : Ifjúság az új évezredben. Belvedere Meridionale, Szeged, pp. 150–165.
Kucsera Tamás Gergely – Szabó Andrea (2006): A magyarországi főiskolai-egyetemi hallgatói mozgalom története (1988-2006). HÖOK, Budapest
Dr. Fábri György Fotó: HÖOK
Dr. Pillók Péter Fotó: HÖOK
Erdős Szabolcs Fotó: HÖOK
Dr. Jancsák Csaba Fotó: HÖOK
Eszterhai Marcell Fotó: HÖOK
