A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága 22. alkalommal, ezúttal a Pécsi Tudományegyetemen rendezte meg nemzetközi tudományos konferenciáját. A „21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség” címet viselő esemény előadói között szerepeltek tanszékünk oktatói is. A konferencia összesen több mint száz szimpózium és szekció esemény során tárgyalta az oktatás kutatásának aktuális új eredményeit.
„A pandémia – számos hatása mellett – az oktatás terén is jelentős változásokat hozott világszerte. Azt, hogy ezek közül melyek lesznek visszafordíthatatlanok, nem látjuk még pontosan. – jelezte Steklács János a konferencia elnöke az tanácskozás kiinduló állításait – A világjárvány előtti időkben ezzel együtt már olyan tendenciákról szerezhettünk tapasztalatokat, amelyek önmagukban is modell- és paradigmaváltást jeleztek a jövőre nézve.”
Az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportja által kezdeményezett „Enkulturáció, történelmi tudatosság, állampolgári kompetenciák és történelemtanítás” című szimpózium bevezető előadását dr. habil Jancsák Csaba egyetemi docens az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék vezetője tartotta.
A szimpózium során az empirikus kutatási tényeken alapuló fejlesztési lehetőségek és az oktatási gyakorlat szinergikus megközelítése alapján tárgyalták a történelem tanítása, a történelmi tudatosság és az állampolgári kompetenciák fejlesztése vonatkozásában született új kutatási eredményeket.
A szimpózium első előadása (Jancsák Csaba: A történelemtől elidegenedett nemzedék és történelemtanítás – Kihívások a történelmi tudatosság valamint az állampolgári kompetenciák fejlesztése terén) az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás kutatócsoportja által folytatott feltáró kutatások adatbázisának talaján mutatta be a tanulók és a történelemtanárok vélekedéseit a történelem tanulása valamint a történelem tantárgy keretében megvalósítható ismeret- és értékátadás, attitűdök, illetve kompetenciák kialakítása és fejlesztése vonatkozásában és összehasonlító elemzést végzett a hatályos NAT, valamint a történelem tanárképzés viszonyrendszerével.
A szimpózium második előadója, dr. Kojanitz László „Valódi reform vagy annak a látszata? A történelem érettségi feladatok elemzése az elsődleges források használata szempontjából” címmel azt mutatta be, hogy az elmúlt tizenöt évben az elsőleges forrásokat is tartalmazó történelem érettségi feladatok milyen jellegű képességeket igényeltek a tanulóktól, mennyiben számítanak a diákok ismeretszerző és forráselemző képességeire, melyek voltak a legtöbbször előforduló feladattípusok, és ezek hogyan értékelhetők az érettségi reform eredeti célkitűzései és az érettségi vizsga kompetencia követelményei szempontjából.
Egyetemünk Neveléstudományi Intézetének oktatója, dr. Dancs Katinka A társadalomismereti nevelés során alkalmazott módszerek, tevékenységek – egy pedagóguskutatás eredményei című előadása az utóbbi évtizedben, tartalmában és pedagógia célrendszerében újra és újra formálódó társadalomismereti nevelés vonatkozásában elemezte egy online kérdőíves kutatás eredményeit, és arra kereste a választ, hogy a társadalomismereti nevelésben kiemelt szerepet játszó tantárgyakat tanító pedagógusok milyen módszereket, illetve tevékenységeket alkalmaznak munkájuk során.
A szimpózium az előadások után szakmai vitával folytatódott. Németh András, Kiss Gábor Ferenc, Tóth Judit, Rédli Mátyás kollégák hozzászólásaikkal egészítették ki, illetve gondolták tovább az elhangzottakat. A szimpóziumot Kiss Mária Rita az Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék docensének opponensi összegzése zárta.
Kiss Mária Rita politológus az elhangzott előadások mögött álló kutatásoknak az állampolgári politikai kultúra fejlesztésében játszott szerepét méltatta, amelyek újabb lépéseket jelentenek ahhoz, hogy iskola hatékonyabban tudja megvalósítani a fiatalok társadalmi szerepekre való felkészítését. Kifejtette, hogy a demokrácia eszközrendszerét működtetni képes fiatalok állampolgári nevelése során a neveléstudománynak a jövőben érdemes lenne számolni a politikatudományban megjelenő újabb kutatási eredményekkel is. "Ilyenek például a XXI. századi demokráciák működését leíró elméletek, vagy a választópolgári kompetenciákról folyó szakmai vita hozadéka, amelyek új szempontokat hozhatnak be a nevelési célok megfogalmazásába." - hangsúlyozta.
Kiss Gábor Ferenc az SZTE Regionális történeti és Honismereti Szakcsoport vezetője utólag így értékelte a tanácskozást: „A magas színvonalú, primer kutatási eredményeken alapuló előadások a történelemoktatás értékvilágát, a történelemérettségi feladatait, illetve társadalomismereti nevelés módszereit vették górcső alá. A szimpózium tematikai aktualitását és relevanciáját jól mutatja, hogy az előadásokat követően a zsúfolásig töltött teremben élénk párbeszéd kezdődött a közönség és az előadók között. Az intenzív együttgondolkodás során elhangzott vélemények, kérdések, válaszok és hozzászólások felelősségteljes és elkötelezett módon álltak ki az transzgenerációs értékátadás, illetve a történelem oktatás szakmai és tudományos alapokon nyugvó tartalmi és módszertani fejlesztése mellett.”
Ajánlott szakirodalom:
Jancsák Csaba (2020): Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, új ifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány 2020.8. pp.1014-1021 DOI: 10.1556/2065.181.2020.8.2 Interneten itt: https://mersz.hu/dokumentum/matud202008__5/
Jancsák Csaba – Kojanitz László – Kósa Maja – Kiss Gábor Ferenc – Mezei, Mónika (2021): A gyakorlaton alapuló kutatási tényektől a kutatási tényeken alapuló gyakorlatig: Elbeszélt történelem a történelemoktatásban. Iskolakultúra 31:11-12. pp.3-15. DOI 10.14232/ISKKULT.2021.11-12.3
Interneten itt: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/43545
Kaposi József (2020). Issues concerning education for democracy in contemporary Hungary In: Susanne Popp et al. (ed) International Journal of Research on History Didactics, History Education and History Culture 2020:41 Interneten itt: https://yearbook-ishd.wochenschau-verlag.de/index.htm
Kiss Gábor Ferenc (2020): „Krónika”, mint történelmi forrás egy interaktív tanórához. Emlékeztető 2020/1-4. pp.33-41. Interneten itt: https://emlekpont.hu/wp-content/uploads/2021/02/Emlekezteto_2020_1_4_web.pdf
Kiss Mária Rita (2021): Videointerjúkkal támogatott 1956-os tanórák hatásainak kvalitatív vizsgálata az általános iskola 8. osztályaiban. Iskolakultúra, 31(11-12), pp.28–38. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2021.11-12.28 Interneten itt: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/43547
Kojanitz László (2021): A történelmi gondolkodás fejlesztése. Belvedere Meridionale – Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat. P-ISBN: 978-615-6060-41-9, E-ISBN978-615-6060-42-6 Interneten itt: http://real-eod.mtak.hu/9843/
A konferencia absztraktkötete:
Steklács János – Molnár-Kovács Zsófia [szerk] (2022): 21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség. Budapest-Pécs: MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság – PTE BTK Neveléstudományi Intézet.
Interneten itt: https://konferencia.pte.hu/sites/konferencia.pte.hu/files/ONK_absztraktkotet_2022.pdf
